http://juditabraham.blogspot.hu/

Radzsasztánról és a radzsasztáni táncokról röviden

Radzsasztán India észak-nyugati részén terül el. A Thar sivatag Pakisztánhoz közel eső területén (Jodhpur, Baarmer vidéke)  találhatóak a falvak, telepek, a zenész-táncos közösségek, akiknek a művészetét tanulmányozom. A radzsasztáni népművészetben mind zenére, mind táncra különböző kasztok (társadalmi osztályok) szakosodtak. Legjelentősebbek ezek közül a langa és mánghániár, zenész kaszt, akiknek előadásait a kálbéliya kaszthoz tartozó táncosok színesítik. Nemcsak Radzsasztán-, és Indiaszerte tettek szert hírnévre, de előadásaikkal bejárták Japántól Amerikáig, mondhatni a világ összes országát. Legjelentősebb ezek közül a Musafir együttes, melyben neves népművészek léptek fel klasszikus zenei művészekkel. Az együttes több alkalommal Magyarországon is fellépett. Az utóbbi években zenészeiből alakított kisebb zenekarokkal szintén, mint Rangila Langa és Dil Mastana együttes. Zenészeinkkel találkozhattunk továbbá a Gypsy Caravan filmben:

 http://www.youtube.com/watch?v=IkN_tX56Q7w

Tony Gatlief: Latcho Drom című filmjében ugyancsak ehhez kaszthoz, erről a vidékről való zenészeket, táncosokat láthatunk, az indiai kálbéliya kasztot, az ősi cigány törzset, amint vándorol, különböző kézműves mesterséget űzve, illetve zenével, tánccal keresi kenyerét. 

Kálbéliya táncosok (Suvadevi csoportja)

A kálbéliya kaszt, más néven dzsógin tulajdonképpen az indiai cigány törzs. Ők magukat is cigányoknak tartják. Tagjai hindu vallásúak, alacsony társadalmi réteghez tartoznak, természetközeli, egyszerű életmódot folytatnak, akiknek ősei, vándorló életmódot folytattak. Számos alkasztra tagolódnak, bizonyos alkasztok tagjai művészetekkel foglalkoznak: zenével, tánccal, bábjátékkal, cirkuszi mutatvánnyal, stb. Előadásmódjukra lendületesség, élénkség, virtuózitás a jellemző.

Előadás Radzsasztánban. Zene: Dhanne Khan Langa (Jodhpur) 

Tánc Sangeetával

 „(…) többnyire Radszasztánban, találkozhatunk a „kigyóbűvölők” kasztjával, a kálbélia törzssel. További elnevezésük: szápéra, mely a kígyó szanszkrit ill.hindi nevéből ered, és a dzsógi. Ők a cigány törzshöz tartoznak, saját magukat is cigányoknak vallják. Nomád életmódot folytattak mindvégig, csak az utóbbi húsz évben váltak letelepedett törzsé. A helyi lakosság sem tudja, igazából honnan jött a törzs Radzsasztánba, sokan úgy tartják, északról: Pándzsáb, Pakisztán területéröl. A radzsasztáni nyelvjárás, a marwadi nyelv egyik dialektusát beszélik,melyben a szavak nagytöbbsége szanszkrit,ill. hindi eredetű. A vándorló cigáytörzs tagjai fellelhetőek majdnem India-szerte: Punjabban, Bengálban, stb. (…)A Kálbélia törzs jellegzetes foglalkozása a „kigyóbűvölés”. A sivatagi házak környékén gyakori vendég volt a kobra. Észrevétlenül be tudta fonni magát a kerítés, vagy házfedél gallyai közé. A madarak furcsa csiripeléséből következtettek arra, hogy megérkezhetett a váratlan vendég. Ekkor hivatták a környéken táborozó „kigyós embert”, aki befogta a mérges fenevadat, ezzel sok esetben életeket mentett. Látták a környékbeliek, hogy hasznos a törzs jelenléte a térségben, mert rajtuk kivül senki nem értette a kigyók befogásának módszerét, ezért azt mondták nekik: adunk földet, épitsetek rá házat, telepedjetek le itt, a közelben. Így alakultak ki a kálbélia telepek, falvak, városok környékén.

Otthonukban az év bizonyos hónapjaiban kobrákat tartottak, melynek mérgét eltávolitották,majd felhasznáták különböző gyógyászati célokra. Nádfedeles dobozban tartották, időnként előhozták, enni adtak, zenéltek nekik, amire a kigyók vonagló „táncot” jártak. (…)(részlet a Radzsasztáni kígyóbűvölők c. írásból, FolkMAGazin 2013/4.)

http://folkmagazin.hu/mag/index.php?option=com_content&task=view&id=465&Itemid=722 

https://www.youtube.com/watch?v=FUa_ypNmocs

Amikor a hatóság betiltotta a kígyók tartását, akkor kitalálták, hogy lányokat öltöztetnek kígyó-szerű ruhába, és ők táncolnak helyettük, utánozva mozgásukat. Így alakultak ki a néha vonagló, néha támadó tánclépések, melyeknek aztán ezer-meg ezer variációi születtek radzsasztán-szerte, valamint helytől függően különböző stílusok is kialakultak, így beszélhetünk a dzsodhpuri (Jodhpur), a dzsaipuri (Jaipur), a pushkari (Pushkar) stílusokról. A tánc a nevét a társadalmi csoportról kapta, azaz: Kálbéliya tánc (Kalbeliya), egyben a közösség sajátos védjegye is. 

A kálbéliya közösséghez tartozó táncosok repertoárja igény szerint folytonosan változik, de az ú.n. klasszikus repertoárba 6-8, vagy akár 10 féle táncfajtával is találkozhatunk, attól függően, mely vidékről származnak az előadó művészek. A legismertebb táncok a következők: kálbéliya, ghúmar, csári, bhawai, téráh thali, nágin, dándiyá, akrobatika. A kálbéliya és nágin táncon kívül a táncokat Radzsasztánban más társadalmi osztály táncosai is előadják, jelentős stílusbeli különbséggel. 

A kálbéliya tánc a legvirtuózabb táncok egyike. Lassú, és gyors változata egyaránt létezik, bár a színpadi előadásban többnyire a gyors változatát adják elő.  Szóló, vagy csoportos előadásra egyaránt alkalmas tánckoreográfia. Állóképességet, technikai tudást, gyorsaságot, fantáziát követel. Bizonyos szabályok keretén belül lehetséges, sőt kötelező az improvizáció, ezért a jó előadóművész mindig „újra-és újra alkotja” a táncot. Fokozza a látványt a hosszú, bő szoknya, ahogy a táncos a két szélénél fogva felemeli, vagy maga előtt lobogtatja hasonlóan, mint az kárpát-medencei cigány táncokban. Eredetileg a tánc a kígyó mozgásának utánzásán alapul, néha konkrétan, néha elvontan, azaz a kígyó sajátosságát jelenítve meg, a táncos lépésekkel, testmozgással próbálja utánozni a kígyó hullámzó, olykor támadó, kiszámíthatatlan mozgását. Később a tánc számos motívummal gazdagodott, belekerültek látványos, akrobatikus elemek is. A táncban használatos színes mintázatú, fekete ruha is a kobra fekete színére utal. A tánclépés-motívumoknál a nagyacsedi „felszedegetős” párhuzamát találhatjuk eltérő kézmozdulatokkal. Ritmusa gyors (2/4), mint az erdélyi csingerálás, vagy az ún. „esztamos ritmus”. Noha elemeiben viszonylag kevés hasonlóságot fellelni, a tánc életvidám, virtuóz lelkülete, lendülete, a nagyfokú szabadság az improvizáció terén: az itteni cigány táncok koncepciójához hasonló. Az öltözék harsány színei, a gazdag, csillogó díszítés ugyancsak teljes harmóniát mutat a földrajzilag távol eső cigány közösségek között.

http://www.youtube.com/watch?v=JRovVeRGMCY

Kálbéliya tánc Suvadevi vezetésével

Esküvői táncelőadás Radzsasztánban

A ghúmar tánc (Ghoomar)

Neve „forgást, bolyongást (séta)” jelent. Lassú ritmusú (4/4), eredetileg udvari tánc a maharadzsák palotáiban, a fiatal hölgyek adták elő, csoportban, körbe-körbe. Számos változata kialakult a kálbéliya-, és más osztályhoz tartozó táncművészek köreiben.

Jodhpuri kálbéliya stílus: 

 http://www.youtube.com/watch?v=G7lbdotCfYo

Ghoomar tánc Lakshmi Saperával

Radzsasztáni tánceőadás Delhiben

 https://www.youtube.com/watch?v=7zH1iJXPIao

Csári (Chary, Tűztánc)

A magyarországi üveges táncra hasonlít: a fejre tett vizes edény tetején láng lobog, ezzel táncolnak körbe-körbe, vagy előre-hátra koreográfiában, a falusi mátki tánc elemeiből merítkező kézmozdulatokkal.

http://www.youtube.com/watch?v=TZPhOQTAXfU

Bhawai

Fejre tett 7-10drb. kisebb-nagyobb edény kiegyensúlyozásán alapuló, a cirkuszi mutatvány irányába elbillenő tánc, viszonylag kevés tánc-motívummal, de annál több meghökkentő, ügyességet, és sok gyakorlást igénylő mutatvánnyal. Igen gyakran férfi táncosok is táncolják.

Rekha Kálbéliya, a régi Musafir együttes táncosa,radzsasztáni tánctanárom: http://www.youtube.com/watch?v=OlTuoIh9CmU

Suvadevi, a Latcho Drom film táncosa

Téráh tháli

Az egyetlen vallásos jellegű tánc a kaszt repertoárjában. Eredetileg, és még most is helyenként templomban előadott rézcsöngős tánc, nem is annyira tánc, mint testgyakorlás, és ritmusjáték a rézcsöngőkkel.

„Tizenhárom csöngő”t jelent, a test tizenhárom pontjára erősített csengőkhöz érintik a kézben forgatott rézcsöngőt.

A hindu istenség, Baba Ramdev tiszteletére bemutatott „ima”, azaz tisztelet.

táncrészlet a  Latcho Drom filmből: 

http://www.youtube.com/watch?v=AEvk0ii2Uog 

Nágin (Kígyótánc)

Konkrétan utánozza a kígyó mozgását, megmarad a tipikusan kígyós motívumoknál, jellegzetesen „kígyóbűvölő” zenére, melyet a pungi (tökhéjsíp) hangszeren adnak elő. Zenéje igencsak régi, és elterjedt, bollywoodi filmek gyakori témája.

http://www.youtube.com/watch?v=xE7DSwF8niw

Dándiyá (Botos tánc)

Népszerű radzsasztán-szerte. A hindu Holi ünnep alkalmával bizonyos változatát a férfiak járják, nagy körben. Botok ritmusos összeütköztetésén alapuló körtánc.

Botos tánc-Langa közösség

Akrobatika

A katputli közösség repertoárjában szereplő, jelentős testi tréninget igénylő, a cirkuszi látványosság, szórakoztatás műfajába sorolható előadás.

Márwári tánc (Mátki)

Falusi tánc, nem szerepel a cigány táncosok színpadi repertoárjában. Kézmotívumai minden radzsasztáni táncban előfordulnak, azok alapját képezi.

https://www.youtube.com/watch?v=AtimD8qtEOQ

http://www.youtube.com/watch?v=9NUlVe2fsYI

Ábrahám Judit

http://www.juditabraham.blogspot.hu/

A radzsasztáni kigyóbűvölők / About the culture of Rajasthani Kalbeliya (Gypsy) khast

(Köszönet mindazoknak az indiai, magyar és más nemzetiségű barátaimnak, akik segítik az indiai utazásaimat / Special thanks for all my Indian, Hungarian friends who help in my trips to India)

Kalunath Kalbeliya, a jodhpuri közösség vezetője

A radzsasztáni kigyóbűvölők

 ( A radzsasztáni cigány törzs kultúrájáról, I. rész)

India északi területén, többnyire Radszasztánban, találkozhatunk a „kigyóbűvölők” kasztjával, a kálbélia törzssel. További elnevezésük: szápéra, mely a kígyó szanszkrit ill.hindi nevéből ered, és a dzsógi. Ők a cigány törzshöz tartoznak, saját magukat is cigányoknak vallják. Nomád életmódot folytattak mindvégig, csak az utóbbi húsz évben váltak letelepedett törzsé. A helyi lakosság sem tudja, igazából honnan jött a törzs Radzsasztánba, sokan úgy tartják, északról: Pándzsáb, Pakisztán területéröl. A radzsasztáni nyelvjárás, a marwadi nyelv egyik dialektusát beszélik,melyben a szavak nagytöbbsége szanszkrit,ill. hindi eredetű. A vándorló cigáytörzs tagjai fellelhetőek majdnem India-szerte: Punjabban, Bengálban, stb.

„Amikor a gyerekeink születtek,akkor még vándoroltunk, nem volt házunk. A férjem,Kalunáth (dzsi) pungin zenélt, úgy kerestük a megélhetésünket. Egyszercsak jöttek a rádiótól, meghallották, hogy játszik, megetszett nekik,és hivták Amerikába kocertre, de nem volt cimünk, nem volt,ahová küldjék a meghivót, aztán megegyeztünk egy bizonyos helyben, ahonnan átvettük a levelet… „ (elmesélte: Mohoni Kálbélia, Kalunath Kálbélia felesége; Dzsodpur)

Az kálbélia törzs mellett a bhatt és a lohári népcsoport az, akikkel találkoztam radzsasztáni utazásaim során, és ugyancsak a cigány népcsoporthoz tartozóknak vallották magukat. A bhatt közösség művészeti tevékenységgel, míg az utóbbi, a lohári fémmegmunkálással, épitkezéssel foglalkozik. Ezek a törzsek egymás közt nem házasodnak, csak az azonos kaszton belüliek. A kasztok,mint a kálbélia is, számos  alkasztra tagolódnak. Házasságkötéskor, a két házasulandó félnek különböző alkaszthoz tartozónak kell lennie. ( Megj. A házassági szabályok kasztonként változnak, pl. a langa zenészeknél merőben mások a szokások.)

A Kálbélia törzs jellegzetes foglalkozása a „kigyóbűvölés”. A sivatagi házak környékén gyakori vendég volt a kobra. Észrevétlenül be tudta fonni magát a kerités, vagy házfedél gallyai közé. A madarak furcsa csiripeléséből következtettek arra, hogy megérkezhetett a váratlan vendég. Ekkor hivatták a környéken táborozó „kigyós embert”, aki befogta a mérges fenevadat, ezzel sok esetben életeket mentett. Látták a környékbeliek, hogy hasznos a törzs jelenléte a térségben, mert rajtuk kivül senki nem értette a kigyók befogásának módszerét, ezért azt mondták nekik: adunk földet, épitsetek rá házat, telepedjetek le itt, a közelben. Igy alakultak ki a kálbélia telepek, falvak, városok környékén.

Otthonukban az év bizonyos hónapjaiban kobrákat tartottak, melynek mérgét eltávolitották, felhasznáták különböző gyógyászati célokra.  Nádfedeles dobozban tartották, időnként előhozták, enni adtak, zenéltek nekik, amire a kigyók vonagló „táncot” jártak. 

Kalunath Kalbeliya kobrával (Fotó: Ábrahám Judit)

http://www.youtube.com/watch?v=FUa_ypNmocs

 

 A kálbélia kaszt hindú vallású. A kigyótartás a három fő istenség (Brahma: teremtő, Vishnu: fenntartó, Shiva: pusztitva újraalkotó) egyikével hozható kapcsolatba. Shiva Isten állata a: kobra. … Aztán augusztus hó elején, az esős évszak kezdetekor szabadon engedték őket, majd újakat fogtak be.

A kigyókat a pungi (tökhéjsip) nevezetű nádfúvós hangszerrel hozzák izgalomba. Ritmuskiséretként daphli, csörgődobot, valamint mandzsirát, rézcsengőt használnak. Igy jártak a régebbi időkben a térségben előadni, pénzt keresni. Ezt a jellegű zenés-kigyós szorakoztatást: ghumakkádnak hivják. Aztán, ahogy változtak az idők, változtak a törvények, a szokásonak is változniuk kellett. A kormány betiltotta a kigyótartást, igy elfogytak a „táncos-kigyók”. A dzsodhpuri (Jodhpur) kálbélia törzs vezetőjének, Kalunáthnak az a zseniális ötlete támadt, hogy kigyók helyett a ghumakkádon lányok táncoljanak. Beöltöztették őket fekete ruhába, melyet a kobra mintáját utánzó rombuszos motivúmokkal diszitettek, és arra ösztönözték őket, hogy a kígyó mozgását utánozzák. Ez új tánformát teremtett a radzsasztáni néptánc művészet repertoárjában, nevezetesen a kálbélia táncot, mely manapság a törzs védjegyévé vált, és az egyik legnépszerűbb tánc, lassan már nemcsak Radzsasztánban, de mondhatni szerte a világban.

Samda Kalbeliya, Gita és Réka

 „ Kaliyo kood padyo mela main,                              „Fekete botot veszek,

O layo kali lakeri,                                                     Fesztiválra megyek,

Kali lakeri mungi kar bechi.                                       Kimintázom a végén,

                                                                               Eladom jó pénzér’ ” .

               Are-re-re-re-re-re-re-re! ...

A mindennapos "eredeti" kálbéliya viselet

Asszonyok munka közben

Munkából hazatérő asszony

Öregasszony bottal, "nákával"a kezében, fején a poggyásza

Lakshmi Szapérával (Jaipur)

Rékha Kálbélia Szapérával

Kálbélia táncos (Rekha) teljes sminkben

Indiában tett utazási élményeim, valamint a cigány törzs között töltött hónapok alatt szerzett ismeretek alapján lejegyezte Ábrahám Judit.
Megjelent a FolkMAGazin 2013 /4 számában
http://folkmagazin.hu/mag/

http://www.juditabraham.blogspot.hu/ 

http://www.rangilalanga.blogspot.hu/

Jodhpurban Suva Dévi csoportjával

Radzsasztáni néptáckurzus 

Kedden és szombatonként: Sambhala Tibet Központ (Budapest,1012, Attila út 123.)

http://www.tibet.hu/epocha-reszletek/radzsasztani-tanckurzus-2013-09
https://www.facebook.com/events/1408224729443115/

Vezeti: Ábrahám Judit   

Info: abrahamjud@freemail.hu 06 20 521 2069

A „tiszta szoba”

        „ A vallásos ember számára a tér nem homogén. Törések és szakadások vannak benne; olyan részeket tartalmaz, amelyek minőségileg különböznek a többitől… Létezik tehát egyfajta szent, (vagyis „erővel feltöltött”, jelentőségteli tér) és léteznek más, nem szent terek…” - Mircea Eliade: A szent és profán

Széki viseletben Manyi és anyukája (Szék/Sic,Erdély, Romania, 2007)

         A falusi kultúrában, Erdélyben mind a mai napig élő a térnek ez a fajta felosztottsága szent illetve „nem szent” részekre.   Létezik ugyanis minden udvaron (telken, életen) belül egy helyiség, amit a mindennapi, profán életben nem használnak. Berendezése ugyanolyan, mint a lakott szobáé, de sokkal nagyobb becsben, rendben tartva. Ez a „tiszta szoba”. Elnevezése változó területenként, Csíkban, Gyimesben „szobának” hívják, Széken „első háznak” … A „tiszta szoba” valószínüleg néprajzi elnevezés, állandó rendezettségéről, tisztaságáról kapva a nevét.

  Berendezése ugyancsak változik vidékenként. A következő leírás főképp a csíki, gyimesi berendezést követi.

  A régi tipusú falusi házaknak két szobája volt, az egyik, a mindennapi élet színteréűl, lakóhelyéűl szolgáló „ház”, a másik a „szoba”. A két helyiséget kívülről össze köti a tornác, amit újabb stílus szerint zárttá alakítottak, ebből lett a: veronda /veranda.

A „szoba” berendezése ugyanazt a mintát követi, mint a lakó „házé”:

- egy vagy két ágy. Itt tárolják az új- , illetve a férjhez adandó lány ágyneműjét: paplanok, pokrócok, párnák, stb.

- egy vagy két szekrény, ahol teljesen új, vagy csakis ünnepi alkalmakkor használt fehér ruhaneműket: abroszok, törölközők, edénytörlők, ingek, alsószoknyák, stb., valamint ugyancsak ünnepi viseleteket: kabátok, nadrágok, ingek, szoknyák, fejkendők, stb. tárolnak.

           - egy edénytároló szekrény. Az itt található evő-ivó eszközöket is csak különleges események alkalmával használják, mint: keresztelő, lakodalom, temetés vagy nagyobb családi- ,illetve baráti összejövetelek.

            - egy nagy tükör, általában nagyobb, mint a „kinti” szobáé

            - a ház közepén asztal, rajta váza, benne művirág, körülötte székek.

Magasra vetett ágy a tiszta szobában,Széken

            Az ágy magasra van vetve (vetett ágy: a paplanok, párnák szabályos elrendezése), ágytakaró terítővel leterítve, rajta díszpárnák, újabban babák. Az ablakok előtt függöny, az útra vagy udvarra néző ablakokon sötétítővel, vagy redőnnyel. A tükörállványon és a székeken valamint az asztalon is igényes kézimunkaterítők.  Az ágy fölött szentképek, családi mennyegzős kép, valamint feszület lóg. A szobának a tisztaságát, rendezettségét a háziasszony igyekszik mindig fenntartani. A szobában lévő ünnepi öltözet előkészítése is az ő feladata, ezért a család férfi tagjai is csak ritkán lépnek ebbe a helyiségbe.

Templomba menő férfiak, Széken, 2007

Két nagyobb esemény alkalmával használják ezt a szobát: a menyasszony búcsúztatásakor, és temetésnél a halott felravatalozására. Se keresztelő, se  egyéb összejövetelek alkalmával, se vendégfogadásra régen nem használták.      Még imádkozásra sem, úgyhogy nem mondhatjuk rá, hogy valamiféle házi szentély, mégis minőségében a templom szférájához hasonló, de szerepét tekintve is. A templom, mint egy nyugalmi pont, kívül áll, nem vesz részt a praktikus életben, ahol mindig a legnagyobb REND uralkodik. 

Tálas a tiszta szobában, Szék, 2007

                                                                  Lejegyezte: Ábrahám Judit