(Köszönet mindazoknak az indiai, magyar és más nemzetiségű barátaimnak, akik segítik az indiai utazásaimat / Special thanks for all my Indian, Hungarian friends who help in my trips to India)
Kalunath Kalbeliya, a jodhpuri közösség vezetője |
A
radzsasztáni kigyóbűvölők
( A radzsasztáni cigány
törzs kultúrájáról,
I. rész)
India északi területén, többnyire Radszasztánban,
találkozhatunk a „kigyóbűvölők” kasztjával, a kálbélia törzssel. További elnevezésük: szápéra, mely a kígyó szanszkrit
ill.hindi nevéből ered, és a dzsógi. Ők
a cigány törzshöz tartoznak, saját magukat is cigányoknak vallják. Nomád
életmódot folytattak mindvégig, csak az utóbbi húsz évben váltak letelepedett
törzsé. A helyi lakosság sem tudja, igazából honnan jött a törzs Radzsasztánba,
sokan úgy tartják, északról: Pándzsáb, Pakisztán területéröl. A radzsasztáni
nyelvjárás, a marwadi nyelv egyik dialektusát beszélik,melyben a szavak
nagytöbbsége szanszkrit,ill. hindi eredetű. A vándorló cigáytörzs tagjai
fellelhetőek majdnem India-szerte: Punjabban, Bengálban, stb.
„Amikor a gyerekeink
születtek,akkor még vándoroltunk, nem volt házunk. A férjem,Kalunáth (dzsi)
pungin zenélt, úgy kerestük a megélhetésünket. Egyszercsak jöttek a rádiótól,
meghallották, hogy játszik, megetszett nekik,és hivták Amerikába kocertre, de
nem volt cimünk, nem volt,ahová küldjék a meghivót, aztán megegyeztünk egy bizonyos
helyben, ahonnan átvettük a levelet… „ (elmesélte: Mohoni Kálbélia,
Kalunath Kálbélia felesége; Dzsodpur)
Az kálbélia törzs mellett a bhatt és a lohári
népcsoport az, akikkel találkoztam radzsasztáni utazásaim során, és ugyancsak a
cigány népcsoporthoz tartozóknak vallották magukat. A bhatt közösség művészeti
tevékenységgel, míg az utóbbi, a lohári fémmegmunkálással, épitkezéssel foglalkozik.
Ezek a törzsek egymás közt nem házasodnak, csak az azonos kaszton belüliek. A kasztok,mint
a kálbélia is, számos alkasztra tagolódnak.
Házasságkötéskor, a két házasulandó félnek különböző alkaszthoz tartozónak kell
lennie. ( Megj. A házassági szabályok kasztonként változnak, pl. a langa
zenészeknél merőben mások a szokások.)
A Kálbélia törzs jellegzetes foglalkozása a „kigyóbűvölés”.
A sivatagi házak környékén gyakori vendég volt a kobra. Észrevétlenül be tudta
fonni magát a kerités, vagy házfedél gallyai közé. A madarak furcsa csiripeléséből
következtettek arra, hogy megérkezhetett a váratlan vendég. Ekkor hivatták a
környéken táborozó „kigyós embert”, aki befogta a mérges fenevadat, ezzel sok
esetben életeket mentett. Látták a környékbeliek, hogy hasznos a törzs
jelenléte a térségben, mert rajtuk kivül senki nem értette a kigyók befogásának
módszerét, ezért azt mondták nekik: adunk földet, épitsetek rá házat,
telepedjetek le itt, a közelben. Igy alakultak ki a kálbélia telepek, falvak,
városok környékén.
Otthonukban az év bizonyos hónapjaiban kobrákat tartottak,
melynek mérgét eltávolitották, felhasznáták különböző gyógyászati célokra. Nádfedeles dobozban tartották, időnként
előhozták, enni adtak, zenéltek nekik, amire a kigyók vonagló „táncot” jártak.
Kalunath Kalbeliya kobrával (Fotó: Ábrahám Judit) |
A kálbélia kaszt
hindú vallású. A kigyótartás a három fő istenség (Brahma: teremtő, Vishnu:
fenntartó, Shiva: pusztitva újraalkotó) egyikével hozható kapcsolatba. Shiva
Isten állata a: kobra. … Aztán augusztus hó elején, az esős évszak kezdetekor
szabadon engedték őket, majd újakat fogtak be.
A kigyókat a pungi (tökhéjsip) nevezetű nádfúvós hangszerrel hozzák
izgalomba. Ritmuskiséretként daphli, csörgődobot,
valamint mandzsirát, rézcsengőt
használnak. Igy jártak a régebbi időkben a térségben előadni, pénzt keresni.
Ezt a jellegű zenés-kigyós szorakoztatást: ghumakkádnak
hivják. Aztán, ahogy változtak az idők, változtak a törvények, a szokásonak is
változniuk kellett. A kormány betiltotta a kigyótartást, igy elfogytak a
„táncos-kigyók”. A dzsodhpuri (Jodhpur) kálbélia törzs vezetőjének, Kalunáthnak
az a zseniális ötlete támadt, hogy kigyók helyett a ghumakkádon lányok
táncoljanak. Beöltöztették őket fekete ruhába, melyet a kobra mintáját utánzó
rombuszos motivúmokkal diszitettek, és arra ösztönözték őket, hogy a kígyó
mozgását utánozzák. Ez új tánformát teremtett a radzsasztáni néptánc művészet
repertoárjában, nevezetesen a kálbélia táncot, mely manapság a törzs védjegyévé
vált, és az egyik legnépszerűbb tánc, lassan már nemcsak Radzsasztánban, de
mondhatni szerte a világban.
Samda Kalbeliya, Gita és Réka |
„ Kaliyo kood padyo
mela main,
„Fekete botot veszek,
O layo kali lakeri, Fesztiválra megyek,
Kali lakeri mungi kar bechi. Kimintázom a
végén,
Eladom jó pénzér’ ” .
Are-re-re-re-re-re-re-re! ...
A mindennapos "eredeti" kálbéliya viselet |
Asszonyok munka közben |
Munkából hazatérő asszony |
Öregasszony bottal, "nákával"a kezében, fején a poggyásza |
Lakshmi Szapérával (Jaipur) |
Rékha Kálbélia Szapérával |
Kálbélia táncos (Rekha) teljes sminkben |
Indiában tett utazási élményeim, valamint a cigány törzs
között töltött hónapok alatt szerzett ismeretek alapján lejegyezte Ábrahám
Judit.
Megjelent a FolkMAGazin 2013 /4 számában
http://folkmagazin.hu/mag/
Megjelent a FolkMAGazin 2013 /4 számában
http://folkmagazin.hu/mag/
Radzsasztáni
néptáckurzus
Kedden és szombatonként: Sambhala Tibet Központ (Budapest,1012, Attila út 123.)
http://www.tibet.hu/epocha-reszletek/radzsasztani-tanckurzus-2013-09
https://www.facebook.com/events/1408224729443115/
https://www.facebook.com/events/1408224729443115/
Vezeti: Ábrahám Judit
Info:
abrahamjud@freemail.hu 06 20 521 2069