2014. április 25., péntek

Radzsasztánról és a radzsasztáni táncokról röviden




Radzsasztán India észak-nyugati részén terül el. A Thar sivatag Pakisztánhoz közel eső területén (Jodhpur, Baarmer vidéke)  találhatóak a falvak, telepek, a zenész-táncos közösségek, akiknek a művészetét tanulmányozom. A radzsasztáni népművészetben mind zenére, mind táncra különböző kasztok (társadalmi osztályok) szakosodtak. Legjelentősebbek ezek közül a langa és mánghániár, zenész kaszt, akiknek előadásait a kálbéliya kaszthoz tartozó táncosok színesítik. Nemcsak Radzsasztán-, és Indiaszerte tettek szert hírnévre, de előadásaikkal bejárták Japántól Amerikáig, mondhatni a világ összes országát. Legjelentősebb ezek közül a Musafir együttes, melyben neves népművészek léptek fel klasszikus zenei művészekkel. Az együttes több alkalommal Magyarországon is fellépett. Az utóbbi években zenészeiből alakított kisebb zenekarokkal szintén, mint Rangila Langa és Dil Mastana együttes. Zenészeinkkel találkozhattunk továbbá a Gypsy Caravan filmben:


Tony Gatlief: Latcho Drom című filmjében ugyancsak ehhez kaszthoz, erről a vidékről való zenészeket, táncosokat láthatunk, az indiai kálbéliya kasztot, az ősi cigány törzset, amint vándorol, különböző kézműves mesterséget űzve, illetve zenével, tánccal keresi kenyerét. 
Kálbéliya táncosok (Suvadevi csoportja)
A kálbéliya kaszt, más néven dzsógin tulajdonképpen az indiai cigány törzs. Ők magukat is cigányoknak tartják. Tagjai hindu vallásúak, alacsony társadalmi réteghez tartoznak, természetközeli, egyszerű életmódot folytatnak, akiknek ősei, vándorló életmódot folytattak. Számos alkasztra tagolódnak, bizonyos alkasztok tagjai művészetekkel foglalkoznak: zenével, tánccal, bábjátékkal, cirkuszi mutatvánnyal, stb. Előadásmódjukra lendületesség, élénkség, virtuózitás a jellemző.
Előadás Radzsasztánban. Zene: Dhanne Khan Langa (Jodhpur) 
Tánc Sangeetával
 „(…) többnyire Radszasztánban, találkozhatunk a „kigyóbűvölők” kasztjával, a kálbélia törzssel. További elnevezésük: szápéra, mely a kígyó szanszkrit ill.hindi nevéből ered, és a dzsógi. Ők a cigány törzshöz tartoznak, saját magukat is cigányoknak vallják. Nomád életmódot folytattak mindvégig, csak az utóbbi húsz évben váltak letelepedett törzsé. A helyi lakosság sem tudja, igazából honnan jött a törzs Radzsasztánba, sokan úgy tartják, északról: Pándzsáb, Pakisztán területéröl. A radzsasztáni nyelvjárás, a marwadi nyelv egyik dialektusát beszélik,melyben a szavak nagytöbbsége szanszkrit,ill. hindi eredetű. A vándorló cigáytörzs tagjai fellelhetőek majdnem India-szerte: Punjabban, Bengálban, stb. (…)A Kálbélia törzs jellegzetes foglalkozása a „kigyóbűvölés”. A sivatagi házak környékén gyakori vendég volt a kobra. Észrevétlenül be tudta fonni magát a kerítés, vagy házfedél gallyai közé. A madarak furcsa csiripeléséből következtettek arra, hogy megérkezhetett a váratlan vendég. Ekkor hivatták a környéken táborozó „kigyós embert”, aki befogta a mérges fenevadat, ezzel sok esetben életeket mentett. Látták a környékbeliek, hogy hasznos a törzs jelenléte a térségben, mert rajtuk kivül senki nem értette a kigyók befogásának módszerét, ezért azt mondták nekik: adunk földet, épitsetek rá házat, telepedjetek le itt, a közelben. Így alakultak ki a kálbélia telepek, falvak, városok környékén.
Otthonukban az év bizonyos hónapjaiban kobrákat tartottak, melynek mérgét eltávolitották,majd felhasznáták különböző gyógyászati célokra. Nádfedeles dobozban tartották, időnként előhozták, enni adtak, zenéltek nekik, amire a kigyók vonagló „táncot” jártak. (…)(részlet a Radzsasztáni kígyóbűvölők c. írásból, FolkMAGazin 2013/4.)



Amikor a hatóság betiltotta a kígyók tartását, akkor kitalálták, hogy lányokat öltöztetnek kígyó-szerű ruhába, és ők táncolnak helyettük, utánozva mozgásukat. Így alakultak ki a néha vonagló, néha támadó tánclépések, melyeknek aztán ezer-meg ezer variációi születtek radzsasztán-szerte, valamint helytől függően különböző stílusok is kialakultak, így beszélhetünk a dzsodhpuri (Jodhpur), a dzsaipuri (Jaipur), a pushkari (Pushkar) stílusokról. A tánc a nevét a társadalmi csoportról kapta, azaz: Kálbéliya tánc (Kalbeliya), egyben a közösség sajátos védjegye is. 

A kálbéliya közösséghez tartozó táncosok repertoárja igény szerint folytonosan változik, de az ú.n. klasszikus repertoárba 6-8, vagy akár 10 féle táncfajtával is találkozhatunk, attól függően, mely vidékről származnak az előadó művészek. A legismertebb táncok a következők: kálbéliya, ghúmar, csári, bhawai, téráh thali, nágin, dándiyá, akrobatika. A kálbéliya és nágin táncon kívül a táncokat Radzsasztánban más társadalmi osztály táncosai is előadják, jelentős stílusbeli különbséggel. 

A kálbéliya tánc a legvirtuózabb táncok egyike. Lassú, és gyors változata egyaránt létezik, bár a színpadi előadásban többnyire a gyors változatát adják elő.  Szóló, vagy csoportos előadásra egyaránt alkalmas tánckoreográfia. Állóképességet, technikai tudást, gyorsaságot, fantáziát követel. Bizonyos szabályok keretén belül lehetséges, sőt kötelező az improvizáció, ezért a jó előadóművész mindig „újra-és újra alkotja” a táncot. Fokozza a látványt a hosszú, bő szoknya, ahogy a táncos a két szélénél fogva felemeli, vagy maga előtt lobogtatja hasonlóan, mint az kárpát-medencei cigány táncokban. Eredetileg a tánc a kígyó mozgásának utánzásán alapul, néha konkrétan, néha elvontan, azaz a kígyó sajátosságát jelenítve meg, a táncos lépésekkel, testmozgással próbálja utánozni a kígyó hullámzó, olykor támadó, kiszámíthatatlan mozgását. Később a tánc számos motívummal gazdagodott, belekerültek látványos, akrobatikus elemek is. A táncban használatos színes mintázatú, fekete ruha is a kobra fekete színére utal. A tánclépés-motívumoknál a nagyacsedi „felszedegetős” párhuzamát találhatjuk eltérő kézmozdulatokkal. Ritmusa gyors (2/4), mint az erdélyi csingerálás, vagy az ún. „esztamos ritmus”. Noha elemeiben viszonylag kevés hasonlóságot fellelni, a tánc életvidám, virtuóz lelkülete, lendülete, a nagyfokú szabadság az improvizáció terén: az itteni cigány táncok koncepciójához hasonló. Az öltözék harsány színei, a gazdag, csillogó díszítés ugyancsak teljes harmóniát mutat a földrajzilag távol eső cigány közösségek között.

Kálbéliya tánc Suvadevi vezetésével

Esküvői táncelőadás Radzsasztánban

A ghúmar tánc (Ghoomar)
Neve „forgást, bolyongást (séta)” jelent. Lassú ritmusú (4/4), eredetileg udvari tánc a maharadzsák palotáiban, a fiatal hölgyek adták elő, csoportban, körbe-körbe. Számos változata kialakult a kálbéliya-, és más osztályhoz tartozó táncművészek köreiben.
Jodhpuri kálbéliya stílus: 

Ghoomar tánc Lakshmi Saperával
Radzsasztáni tánceőadás Delhiben


Csári (Chary, Tűztánc)
A magyarországi üveges táncra hasonlít: a fejre tett vizes edény tetején láng lobog, ezzel táncolnak körbe-körbe, vagy előre-hátra koreográfiában, a falusi mátki tánc elemeiből merítkező kézmozdulatokkal.

Bhawai
Fejre tett 7-10drb. kisebb-nagyobb edény kiegyensúlyozásán alapuló, a cirkuszi mutatvány irányába elbillenő tánc, viszonylag kevés tánc-motívummal, de annál több meghökkentő, ügyességet, és sok gyakorlást igénylő mutatvánnyal. Igen gyakran férfi táncosok is táncolják.
Rekha Kálbéliya, a régi Musafir együttes táncosa,radzsasztáni tánctanárom: http://www.youtube.com/watch?v=OlTuoIh9CmU

Suvadevi, a Latcho Drom film táncosa


Téráh tháli
Az egyetlen vallásos jellegű tánc a kaszt repertoárjában. Eredetileg, és még most is helyenként templomban előadott rézcsöngős tánc, nem is annyira tánc, mint testgyakorlás, és ritmusjáték a rézcsöngőkkel.
„Tizenhárom csöngő”t jelent, a test tizenhárom pontjára erősített csengőkhöz érintik a kézben forgatott rézcsöngőt.
A hindu istenség, Baba Ramdev tiszteletére bemutatott „ima”, azaz tisztelet.

táncrészlet a  Latcho Drom filmből: 

Nágin (Kígyótánc)
Konkrétan utánozza a kígyó mozgását, megmarad a tipikusan kígyós motívumoknál, jellegzetesen „kígyóbűvölő” zenére, melyet a pungi (tökhéjsíp) hangszeren adnak elő. Zenéje igencsak régi, és elterjedt, bollywoodi filmek gyakori témája.

Dándiyá (Botos tánc)
Népszerű radzsasztán-szerte. A hindu Holi ünnep alkalmával bizonyos változatát a férfiak járják, nagy körben. Botok ritmusos összeütköztetésén alapuló körtánc.
Botos tánc-Langa közösség


Akrobatika
A katputli közösség repertoárjában szereplő, jelentős testi tréninget igénylő, a cirkuszi látványosság, szórakoztatás műfajába sorolható előadás.

Márwári tánc (Mátki)
Falusi tánc, nem szerepel a cigány táncosok színpadi repertoárjában. Kézmotívumai minden radzsasztáni táncban előfordulnak, azok alapját képezi.



Ábrahám Judit







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése