Néha nehézkes az itteni emberekkel a kommunikació, kevesen tartják az adott szavukat. Tudtam ezt régebbről, kapcsolatban vagyok egynéhányukkal jó pár éve, de Neela Bhagwat, ő más, nem olyan, mint az átlag, ő tartja az adott szavát- gondoltam magamban-, biztosra vettem, hogy vár majd a reptéren, ahogy megérkezem. Leszállok a repülőről, nézelődök, keresem: sehol senki. Acsorgok ide-meg oda, nézem a feliratokat, hátha a nevem szerepel valamelyik vendégváró kartonon, de: nem. Neela azt mondta, ő vagy a férje kijön elém.
- Na, nem jött ki senki érted?- kérdezte az utitársam.
- Még nem, de kell, hogy érkezzenek. – reménykedtem, hátha megérkeznek.
- Ha nem jönnek, akkor nálam megszállhatsz.
- Köszönöm szépen. Megpróbálom felhivni őket. Hol találok itt egy telefon fülket?
Körbenézett, hatha talál egy pénzes telefont.
- Nincs, de a mobilunkrol hívhatod!
Egy csoport indiai utazott velem a repülőn Cairotol Bombaybe, zarnádokúton voltak a Szentföldre. Ok tényleg gyakorolják a vallást tettekben is, nemcsak ájtatatosságban, - gondoltam magamban, s hálás voltam érte.
"- Hi Judit, how are you! Where are you? We are waiting you here at the gate!"- Neela Bhagwad beszélt a telefonba. Amig a többiekkel társalogtam, közben megérkeztek.
"- Hello! You are so beautiful!" - Neela gyönyörű asszony. Egyetlen egyszer találkoztunk Budapesten, a tavaly tavasszal, amikor a Fonóban koncertezett, azóta tartjuk a kapcsolatot. Atöleltük egymást.
"- This is my husband, Nandu. We
came at the proper time, but your airplane has arrived earlier." - ők a pontos időben érkeztek, az én repülőgépem sietett.
Neela Bhagwat és tanítványa
